2013. jún. 30.

Kirándulás Dobogókőn 4.rész

A mostani bemutató a Thirring szikla, Eötvös szikla és a Palócz-Peitler sziklákról fog szólni. Ezek a sziklák alig 2km-es túraútvonalon helyezkednek el. Pont a rövidsége miatt határoztuk el, hogy többször is megnézzük egy-egy hosszabb túra utáni levezetéseként vagy vacsora előtt pihenésképpen. Nem bántuk meg, nagyon látványosak a hatalmas sziklatömbök amik mint valami várbástyák oltalmazzák a hegyet. Ezt a körutat Turul körútnak is nevezik, mivel a túraútvonal alaprajza kitárt szárnyú Turulmadarat ábrázol. 











A Thirring körút zárása ez a jelölt kő:


2013. jún. 28.

Kirándulás Dobogókőn 3.rész

Ha már Dobogókőn vagyunk akkor a Zsivány-sziklát sem szabad kihagyni. Ezek a gyönyörű, hatalmas 25-30 m magas sziklafalak két 100 m hosszú sikátort zárnak közre, amiket egy ferde hasadék köt össze. Állítólag a nevét a IV. Béla király itt elrejtett kincseit kereső rablók búvóhelyéből eredeztetik.

Mi többször is voltunk a szikláknál. Egyik alkalommal a szállástól induló ösvényen mentünk. A másik alkalommal a parkoló felől indultunk. Így a Kanyargós-völgyben csörgedező patak mentén lévő gyönyörű fenyvesben sétálhattunk.  Több helyen is pihenők is vannak telepítve, és magán a patakon egy aranyos kis híd visz át.



Az erdőben több helyen is találkoztunk a képen látható menedékekkel.


Keresztül-kasul körbejártuk a sziklákat. Majd meg is másztuk...






A fák gyökérzete megihlette Bettit. Ha nem figyel az ember könnyen hasra eshet :)




Tudom, hogy a méretek nem mindig látszanak egy-egy képen, ezért próbáltunk minden túrán legalább egy képet csinálni egymásról amivel érzékeltethetőek az arányok.


Következő alkalommal a Thirring-sziklákhoz kalauzolunk el titeket.

2013. jún. 25.

Kirándulás Dobogókőn 2.rész

Néhány rövidebb túráról szeretnék írni.

Az első a Szent Bernát túra. Mivel nem a hivatalos túraútvonalat követtük ezért kicsivel több kilométert tettünk meg, mint kellett volna... Végigmentünk a piros jelzésen a Szakó-nyeregig, érintettük a Tost-szikla obeliszket, a Hegyi Szent Bernát pihenőt. Majd a Júlia-forrás és a Jász-hegy-üstökén keresztül visszamentünk a kiindulóponthoz.



A második túra a Sáros-bükk-ön keresztül a Rám-hegy volt. Visszafelé a Nagyboldogasszony (Déry)-forráson és a Magas-hegyen keresztül mentünk.




A harmadik kisebb túra a Szopláki Ördög-lyukhoz vezetett.

Biológiai értékei miatt 1982 óta fokozottan védett természeti érték a Pilisben. A Pilisszentkeresztről a Kétbükkfa-nyereg felé vezető turistaút közelében, 486 m tszf. magasságban nyílik. Bejárati szakaszát régóta ismerték, első feljegyzett látogatása 1883-ből származik. A triász időszaki mészkőben kialakult, 146 m hosszú és 38 m mély, elágazó, aknákkal tagolt rendszert elsődlegesen a meleg vizek alakították, majd később víznyelőként működött. A falakat szép, oldott formák, a járatok egy részét cseppkő díszíti. Jelentős denevér telelőhely. A Belső-termet vastagon borítja a guanó. Lezárt, csak szezonálisan, engedéllyel, technikai eszközök alkalmazásával látogatható. <forrás>





2013. jún. 23.

Kirándulás Dobogókőn 1.rész

Az elmúlt hetet Dobogókőn töltöttük. Több kisebb-nagyobb saját szervezésű kirándulást gyalogoltunk végig, de minden nap volt egy közös pont... Ez pedig a kiindulópont a dobogókői kilátó. Innen örökítettük meg a délutáni látképet és persze a naplementékkel is innen próbálkoztunk.

Ezekből válogattunk össze 1-2 képet:





A másik kilátópont a Rezső-kilátó volt. Innen egy panorámaképet osztunk meg veletek.


2013. jún. 19.

Naplemente a Velencei-tónál

Tibi haverunk is elkezdett a fotózásnak hódolni, ezért az utóbbi időben elég sűrűn sikerült együtt leugrani valahova fotózni. A mostani Velencei-tavi kiruccanásnak is ő volt az ötletgazdája. Csütörtök délután/estefelé gyors terepszemlét tartott, majd pénteken együtt is megnéztük a talált helyeket. Miután kiválasztottuk a megfelelő helyet, elkezdtük a felderítést.
Az elején még szélcsend volt, szinte semmi fodrozódás nem volt a víztükrön. De ahogy egyre lejjebb ment a nap, úgy erősödött a szél is. Ettől függetlenül szép képek sikerültek, és megint egy tartalmas este kerekedett ki az egészből. Valószínűsítem, hogy még sokszor fogunk ide elmenni.






A nap végén zárásként, szép képekkel, élményekkel gazdagon, de farkaséhesen bevágódtunk a McDonalds-ba pár hamburgerért :)

2013. jún. 15.

Túra a Vértesben

Egy ideje levelezgettünk Luko-val, hogy melyik hétvége lenne jó mindenkinek a túrázásra. Sikerült is kiválasztani egy olyan szombatot amikor végre nem esett az eső... azaz majdnem, de a történetben kitérek majd erre. Nagy tervekkel, reményekkel vágtunk neki a Vértes egyik szegletének. Róka, szarvas, muflon és egyéb állatok, növények szerepeltek a listánkon.

Na, de nézzük, hogy hogyan is indult ez a kirándulás.

Miután kiugrottunk az autóból, az első pár méter után kisebb, nagyobb szöcskemezőbe gyalogoltunk bele. Egy nagyon furcsa egyedet találtam, szerintem ő lehetett rangsor legalján, a hátsó 2 lába le volt harapva, plusz az egyik "antennája" feleakkora volt mint a másik... nem éppen alfa-hím...


Innen egy nagyobb rétre, "fennsíkra" indultunk. Már elég erősen sütött a nap, hiányzott is az elmúlt hetekben látható kisebb-nagyobb felhőtakaró :)
Gyönyörű a kilátás.


Az erdőben mindenfelé kékes-zöldes csillogás volt látható a földön, az avarban, mintha elszórva lenne millió gyöngy vagy ékszer. Közelebbről megfigyelve a ganajtúró ami ilyen szép.


A réten szintén egy eddig ismeretlen "gyilkossal" találkoztunk. Annyira szőrős, annyira aranyos volt, hogy muszáj több képet feltennem róla.




Útközben még találkoztunk egy másik hernyóval és pár pillangóval.





Az erdőben sétálgatva hirtelen valami nagyon büdöset érzünk, próbáltuk megkeresni, hogy mi lehet az, de nem találtuk. Viszont Luko olyan mértékű tudással van megáldva, vagy verve, hogy szagról felismeri a szömörcsöggombát :)

A Pamlag-völgy felé vettük az irányt. A gerinchez vezető úton egy pározni szándékozó gyíkpárba botlottunk. Elég sok időt töltöttünk itt, de sajnos az akciót nem sikerült megörökíteni. Általában a gyíkok nagyon félénkek, de most a hím nagyon akart valamit a leányzótól és nem zavarta az sem, hogy Luko-n keresztül kellett mennie.




Az előző képeken látható mennyi kullancs van az erdőben...

A hegygerincen a fiúk tanakodtak, hogy merre tovább.


Miután eldöntöttük, hogy merre menjünk elkapott minket az eső. Mondanom sem kell, hogy jól eláztunk... majd 15 perc ázás után körbenéztünk és elkezdtük az eget vizslatni, hogy merre szakadozott fel az ég. Annyi eső esett, hogy a túrautakon már kisebb patak csörgedezett lefelé a hegyről. Megunva az esőben állást elindultam felfedezni a terepet, kb 20-30 méterre attól ahol álltunk egy csepp eső sem esett... ááááááááhhhh nem voltunk kicsit sem mérgesek... de fél órával később már jót nevettünk az egészen.

Elértük a térképen a kilátás Kozmára pontot.


Miután elfoglaltuk a helyünket a lesen, megvacsoráztunk és készültünk felfedezni a közelben lévő rókakotorékot. Ugyanezen a lesen fotóztam az előző posztban látható lódarazsat. Később többször is visszajött ijesztgetni minket. Nem volt vicces percekig mozdulatlanul lenni, mint valami görög szobor...

Sajnos ennél a kotoréknál nagyon nagy volt a gaztenger, ezért elindultunk megkeresni a másikat ahol Luko már fotózott kicsi rókát pár napos/hetes korában.

Útközben találkoztunk még szintén ritkán látható szarvasbogárral. Évek óta járunk ki az erdőkbe, de most először sikerült összefutnunk velük.



Sajnos a második kotorékot nem találtuk meg. Nem látunk sem rókát sem muflont. Néhány nyúl és szarvas került csak utunkba, de vagy messze voltak tőlünk vagy már semmi fény nem volt a fotózáshoz. De kitartás, előbb-utóbb mindenképpen sikerül :)

Aki hasonló túrára készül, és letér a kijelölt túraútvonalról, az ne felejtse otthon a kullancsriasztót. Mi is befújtuk magunk rendesen, plusz útközben is mikor megálltunk szedegettük le a kis élősködőket, de otthon még vagy 20-30 darabot szedtünk mi magunkból.

Így a végére már csak egy kép maradt amit szeretnék megosztani -> Luko megrajzolta a bejárt útvonalat: